A Tisza hullámterének, mint ökológiai folyosónak szerepe a borzas gombvirág (Galinsoga quadriradiata Ruiz et Pav.) Dél-Alföldi terjedésében

HÓDI LÁSZLÓ1, BESE GÁBOR1, MUCSI KRISZTINA2 és KELLER TAMÁS1
1 CPR Europe Kft, Szombathely
2 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Hódmezővásárhely

e-mail: lhodi@cprp.eu

 

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjának gombvirág (Galinsoga) nemzetségéből két
inváziós kozmopolita fajnak a hazai meghonosodása ismert. A kicsiny gombvirág (Galinsoga
parviflora Cav. 1796) az 1850-es években jelent meg Magyarországon. Napjainkra az egész
országban elterjedt, és Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa szerint főleg a
Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben gyakori. A borzas gombvirág [Galinsoga
quadriradiata Ruiz et Pav. Syn: Galinsoga cilliata (Raf.) Blake] elterjedése lényegesen ritkább, és
megjelenése is jóval későbbre tehető (http://floraatlasz.uni-sopron.hu/index.php?map). Mindkét faj
fény- és melegigényes, a fagyokra érzékeny. A nedves, laza, nitrogénben gazdag homok- és
vályogtalajokat preferálják.
A kicsiny gombvirág tipikus szántóföldi gyomnövény, de ruderális területeken is
megtalálható. A borzas gombvirág hazánkban szórványos előfordulású, főként erdőszegélyek,
kertek és parkok növénye, de árnyas gyomtársulásokban is fellelhető.
A dél-alföldi régióból Csongrád-Csanád megye jelentős szántóföldi zöldség-, kertészeti- és
szőlő-gyümölcs termesztési potenciállal rendelkezik, amelynek alapján nem egyértelműen indokolt
a G. parviflora mérsékelt elterjedtsége, a G. quadriradiata jelenlétét pedig ez ideig nem
publikálták.
Először 2019 őszén detektáltuk a borzas gombvirág jelenlétét a Tisza hullámterének az Atkai-
Holt Tisza ággal szembeni Hódmezővásárhelyhez közeli bal part galériaerdőinek szélén.
Ezt követően 2020 őszén célirányos felderítésekkel vizsgáltuk a Tisza alsó folyásának
Csongrádtól Szegedig tartó szakaszának bal partját, és megállapítottuk, hogy a faj egyedeinek
kisebb csoportjai hosszabb-rövidebb kereséssel fellelhetők Szentes, Szegvár, Mindszent, Mártély,
Hódmezővásárhely és Algyő térségében is a hullámtéri galériaerdők szegélyében.
Tekintettel a fentebb vázolt felderítési eredményeinkre, bizonyítottnak látjuk azt, hogy a Tisza
hullámterének, mint ökológiai folyosónak szerepe van a vizsgált inváziós faj terjedésében.

A publikáció a 67. Növényvédelmi Tudományos Napok kiadványában jelent meg.